Már több mint két hete, hogy nem írtam. Szerencsére nagyon izgalmasan és mozgalmasan telt az idő, rengeteg mesélni valóm van, bár lehetetlen mindent leírni. J

Hétfőn (2007-07-09) végre elkezdődött a „betanításom”. Reggel odamentem Roberthez, aki Great- Britanniáért felelős, hogy hello, itt vagyok, és szeretnék elkezdeni dolgozni. Mint kiderült, mostantól kezdve együtt fogjuk kezelni az egységet. Eddig egyedül ő igazgatta az egész blokkot (ami mellesleg a legnagyobb egység), csakhogy pár hete felmondott, és két hónap múlva itt fog hagyni minket. Addig is nagyon sok mindent kell még megtanítania nekem. J

Nem egyszerű a Cash management, amit nap mint nap csinálok, de Robert nagyon jó tanár, és roppant türelmes. Én meg egyfolytában kérdezek. J Még minden új, és minden nap tanulok valami újat. Lassan ugyan, de kezd összeállni a kép.

2007-07-12 Szerda

 Munka után hirtelen ötlettől vezérelve legalább 18 emberkével együtt beültünk egy pubba beszélgetni és sörözni. Nagyon jó volt a hangulat, és remek alkalom volt, hogy újabb emberekkel ismerkedjek meg a cégtől. Most már kezdem magam jobban érezni, mert JCI-nál kb. 60-an dolgozunk, és emiatt nem ismerek mindenkit személyesen.

Másnapra csapatépítést szervezett az egység, és abból a a három órából, amit együtt töltöttünk jó kis „pre-team building” kerekedett. J Rengeteg csehekkel és franciával beszélgettem.

2007-07-12 Csürötök

 Nagyon kimerítő napom volt, és csak az éltetett, hogy pár óra múlva együtt elmegyünk, és lazítunk egy kicsit. (Számomra nagyon fárasztó, hogy egész nap koncentrálnom kell, minden egyes percben ezres vagy milliós (euró) összegekkel dolgozom, és ez folytonos precizitást és odafigyelést követel).

 Igaz, nem mindenki vett részt a team buildingben, de így is voltunk vagy negyvenen. Először gokartozni mentünk. Mindenki be volt zsongva, hiszen akinek már volt alkalma vezetni ezt a kis kocsit, az azért; aki (mint pl. én is) még nem próbálta ki, az meg azért reszketett, hogy vezethessen. J

A pályán egyszerre 6 kocsi száguldozhatott 10 percen keresztül. Bevallom, én nagyon izgultam, mert még nem vezettem autót sohasem, és kicsit féltem, hogy nem fogok tudni majd elindulni, és az nagyon ciki lenne… de szerencsére sikerült kiállnom a járgányommal, és elindulnom. Nagyon klassz volt vezetni…az első 10 másodpercig, amikor is nekimentem a falnak. J Sajnos a kocsit nem rám tervezték, a pedálok túl messze voltak, nem igazán tudtam elérni és nyomni a pedálokat. De nem hátráltam meg, és újból és újból nekilódultam.. a végére egész jól belejöttem.. és csak kb. 9-szer mentem neki valaminek…a gokartos srác már nagyon ideges volt rám, mert, ha az ember ütközik, akkor neki kell segítenie visszaállítani a járgányt a pályára, mert nincs tolató funkció. Sebaj. Nagy élmény volt, mert amikor épp nem mentem neki semminek, akkor nagyon jó volt suhanni. J

Megjegyzés: A srácok azóta is ugratnak a vezetési stílusom miatt…

Megjegyzés2: Másnap tenyérnyi lila-zöld foltokkal volt tel mindenki, nekem kb. minden végtagomra és a hátamra is jutott egy, a vádlimra egy tenyérnyi…este jegeltem…

A verseny után beültünk egy étterembe. Egy nagyon hosszú asztalhoz ültünk. (A menüt már napokkal előtte kiválasztottuk.) Fantasztikus volt a kaja, én borban pácolt csirkét választottam paradicsommal és olívabogyóval, de volt még hal, és brokkolival és sajttal töltött disznóhús is.Mindenki beszélgetett a mellette és vele szemben ülővel. Szóval kovácsolódott a csapat. J

2007-07-13 Péntek

 Már nagyon vártam ezt a napot (péntek 13! Ide vagy oda), mert Edit, a gimis barátnőm ezen a napon érkezett meglátogatni, és itt töltötte a hétvégét.

 Munka után találkoztam Edittel a főpályaudvaron. Ő már 4 órája megérkezett, és bejárta Brno szívét. Nagyon örültünk egymásnak, nagyon jó volt találkozni!!!!! J

 Kicsit sétálgattunk még a főutcán, közben benéztünk pár boltba, meg ment közben összefutottunk Marcoval.

 Később láttunk az égen 3 léghajót, nagyon szépek és színesek voltak! J

 A lakásba érve bemutattam Editet Iwonának, majd együtt nekiláttunk vacsit készíteni, ami nagyon klasszra sikerült. Majd késő estig dumcsiztunk.

2007-07-14 Szombat

 Edittel és Iwonával prágai látogatást terveztünk, azonban a busz (student agency) megtelt, és csak Vasárnapra tudtak jegyet adni. De nem bánkódtunk sokáig, hanem, elmentünk a kapucnis szerzetesek kriptájába, hol rengeteg szerzetes és nemes ember mumifikált holttestét lehet látni. Hátborzongató volt.

Utána beültünk egy kávézóba, és nagyon örülünk az életnek. J Ahogy ateraszon szürcsölgettem a kávémat, teljesen úgy éreztem magam, mintha nyaralnék… ha úgy vesszük, azt is tettem. J

Kis pihenőnk után felmásztunk Brno nevezetesésségéhez, Petrov templomhoz, amit kb. a város minden pontjáról lehet látni, és vica versa, onnan látni lehet az egész várost. Amikor ott jártunk éppen esküvőnek lett vége, a mennyasszony ruhája nagyon szép volt.

 Innen a tó felé vettük az irányt és h hajóval elmentünk egész Veveri várig. A vár fent van egy kisebb hegy tetején, szóval felmásztunk oda, és kirándultunk egy kicsit.

 Mikor este 8 fele hazaértünk, MArco szólt, hogy egy órán belül megérkezik a régóta várt török lakótársunk: Duygu.

 Kilenckor meg is érkezett egy törtök AIESECessel (aki most itt LCVP CEEDER), Alival.

Rögtön megkedveltem mindkettőjüket. Duygu nagyon vidám és pozitív, energikus teremtés, nagyon örülök, hogy megérkezett. J

 Marco főzött egy kis italian pastát az újonnan érkezett tiszteletére, és nagyon klasszat főzött.

Duygu hozott nekünk török édességet, és törtök nemzeti italt (Raki), szóval nagyon jól el voltunk látva! J

 Fantasztikusan jó volt a hangulat, egészen egyig beszélgettünk, majd a többiek még elmentek partizni, de én inkább lefeküdtem aludni, mert másnap nagyon korán keltünk, hiszen a buszunk reggel 9-kor indult Prágába. J

2007-07-15 Vasárnap

 Prága most is varázslatos volt. Edittel szerettünk volna minden helyre elmenni, felidézve a hat évvel ezelőtti prágai osztály kirándulásunkat. Persze nem lehet mindent megnézni egy nap alatt, de a számunkra fontos helyeket így is bejártuk. J

A buszunk nem mssze tett l minket a cntrumtól, így a lőportornyon át a Reprezentációs házon keresztül hamar eljutottunk Prága szívébe. Bejártuk az egész óvárost, városházastul, Orlojostul, majd áthaladtunk a Károly-hídon (persze hogy kívántunk egyet),

A prágai várból gyönyörű volt a kilátás, de felmásztunk a Szt. Vitus-székesegyház egyik tornyába (azt hittük, sosem érünk fel), ahonnan a kilátás még jobb volt- megérte a küzdelem, felmászni. J

Innen ellátogattunk még a zsidó-negyedbe, sajnos a zsidó temető már zárva volt, pedig nagyon megrázó élmény a rengeteg sírkő látványa pár négyzetméteren.

 Este fele nagyon éhesek voltunk, és szerettünk volna valami igazán cseh nemzeti kaját enni, de nem nagyon találtunk számunkra megfelelő éttermet. Elég lehangoltak voltunk, és farkas éhesek. Végül egy törtök fast foodnál kötöttünk ki. Én pl. gyrost ettem. A tulajdonos nagyon jó fej volt, és csinált nekünk frissítő teát mentalevelekkel. Ettől a kedves gesztustól ismét megvidámodtunk, és újult erővel sétálgattunk tovább Prága utcácskáin. J

2007-07-17 Hétfő

 Edit hétfő délután utazott haza, de előtte még közösen megebédeltünk a kantinban, és csináltunk pár közös fotót. J

2007-07-18 Kedd

 Kiderült, hogy Robert helyére egy román lány, Andrea jön, és majd ő lesz a „team leaderem”.  J Szimpinek tűnt, és van humorérzéke.

 Ez a nap nagyon viccesen alakult, mert kiderült, hogy, valaki UK-ben elveszítette a belépő kódot a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy nem tudják a britek elküldeni nekünk a napi banki kimutatást, így nem tudjuk feldolgozni. Ez azt jlenti, hgoy következő héten két hétnyi munkám lesz. J

Ráadásul köv. héten a zárás kezdődik, és Robert Spanyolországban nyaral… yehaaa J

Izgis lesz, izgis lesz! J Talán Arvind csinálja  azárást (hiszen én még egyet sem csináltam), és nekem „csak” a cash managementet kell csinálnom (két hetes adagot), és ott van Andrea, akinek van számviteles háttere, de ugyanúgy az elejétől meg kell tanulni a rendszereket kezelni és a folyamatokat átlátni, szóval jelen pillanatban többet tudok, mint ő…bár ez nem jelent túl sokat..

Munka után Ali és Duygu török ételeket főztek, és rengeteg embert hívtak meg. Nekem nagyon tetszett az este, isteni volt a kaja. Volt paradicsom leves, amibe reszelt sajtot tettünk, meg padlizsán, töltött paprika, rizs, és más finomságok.

A vacsi után beszélgettem Anduval és Alival. Rengeteg érdekes dolgot tudtam meg Törökországról, főleg az emberekről beszélgettünk, szokásokról és mentalitásról. J

2007-07-19 Szerda

 Munka után ismét elmentünk meginni egy sört, hiszen keményen dolgoztunk egész nap és jöhetett a jól megérdemelt lazítás. J

Most kicsit kevesebben voltunk, kb. 10-en, de talán jobb is volt így. Igaz, nem volt egyszerű szabad helyet találni tíz ember számára, az összes beülős vagy kiülős hely dugig volt.

Végül találtunk egy hangulatos kis helyet. J

 Pár óra múlva tovább álltunk, és 4-en még beültünk egy kávéra/ sörre (ki-ki amire vágyott), és néztük a brnoi esti életet.

2007-07-20 Péntek

 Nagyon szeretem, hogy rengeteg különböző nemzet dolgzik együtt és a kulturák találkozásából rendkívül érdekes dolgok sülhetnek ki,

Pl. amikor az olasz (Alessandro) és a német (Robert) azon vitatkozik, hogy  aFerrari vagy  Porsche a jobb kocsi? Kb. teljes fél órán keresztül vitatkoztak (munka közben persze). Mindegyikük meg volt győződve a saját igazáról. A német szerint a Ferrarival folyton baj van, lerobban, és szerelni kell. Az olasz szerint azonban amikor kifogástalanul megy, addig a Ferrari a tökély, és különben is, „egy kapcsolat unalmas lenn problémák nélkül”. J

 Végül abban maradtak, hogy Robernek Porscheja lesz, Alessandronak Ferrarija. Én mondtem nkik, hogy nekem mindkettő lesz, meg még egy Lamborginim is lesz. Erre A. tiltakozott, hogy nőnek nem való a Lamborgini, nem tudják vezetni..erre én tíltakoztam...de Robert megjegyezte, hogy látott gokartozni… Akkor sem fair!J

 Ebéd közben szóba került, hogy Gina, Andrej és Andrea Bécsbe mennek a hétvégén, és hívtak, hogy csatlakozzam hozzájuk… Nem kellett sokáig győzködniük. J

2007-07-21-22 Szombat - Vasárnap

 Andrea kocsijában kényelmesen elfértünk mind a négyen. Röpke két óra alatt már Bécsben is voltunk. J

Még mielőtt a centrmba mentünk volna, igyekeztünk szállást találni éjszakára. Nem ment egykönnyen, de aztán javasoltam, hogy kérdezzünk meg valakit. Az egyik mertóállomásnál meg is kértm egy német lányt, hgoy segítsen nekünk. Nagyon segítőkész volt, rögötn fl is hívta egy barátját, és megkérdezte, hol találhatunk a közelben hotelt, majd útbaigazított minket! J

 A hotel nagyon kis helyes volt, 70 EUR-t fizettünk egy kétszemélyes szobáért (reggeli járt hozzá).

 Most, hogy a szállásunk megvolt, letettük a kocsit, és metróval hipp-hopp a centerben voltunk. Nagyon szeretem Bécset. Most voltam ott először, de nagyon tetszett. Kicsit úgy éreztem magam, mintha Budapesten lennék. Éreztem a Duna „illatát”, és valahogy nem tudtam eltévedni.

Igaz, hogy múzeumokat nem néztünk belülről, de szerintem a két nap alatt ami főbb látnivaló volt, azt megnéztük, bejártuk a várost keresztül kasul. J

A két nap nagyon varázslatos volt, rengeteg ember volt, és Filmfesztivál meg egyéb kulturális eseményekkel volt tel a város.

Nem siettünk sehova, és csak úgy jól elvoltunk Bécsben, ismét nyaralásos feelingem volt. J

Teljesen távol a hétköznapok (munka) problémáktól, és csak korzózni…hmmmm J

 Visszafele a határnál a határőrnek nagyon tetszett a kocsi utas kombinációja: három román és egy magyar. Jól megnézett minket, és felolvasta a nevünket: Andrej és Andrea, Gina Lorobrigida J Orsolya (nagyon jól ki tudta ejteni a nevem! ). Szóval jól elvolt. J

 Nagyon klassz hétvége volt! J